| A CIPRUSI KÉRDÉS
Az 1974. évi török invázió és következményei
III. Makáriosz érsek elleni puccsot használva ürügyként, Törökország hadserege 1974. július 20-án inváziót indított a sziget ellen. Egy júliusban és augusztusban végrehajtott, két szakaszból álló támadás során elfoglalták a Köztársaság területének 36,2%-át és erőszakkal száműztek otthonából 180 ezer ciprusi-görögöt. Tették mindezt az ENSZ Biztonsági Tanácsának 353. sz. (1974) határozatában foglalt felhívások és a sziget alkotmányos rendjének gyors visszaállítása ellenére. További 20 ezer ciprusi-görögnek, akik a megszállt területeken maradtak, szintén el kellett hagynia az otthonát, és a kormány által ellenőrzött területeken menedéket keresnie. Ma kevesebb, mint 500 ciprusi-görög él enklávéban a megszállt területen.
Törökország a mai napig megfosztja a kitelepített ciprusi-görögöket attól, hogy nem visszatérjenek otthonaikba. A menekültek ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, amely ítéletében elmarasztalta Törökországot az Európai Megállapodás ellen elkövetett jogsértésekért.
A megszállás, illetve a kitelepítések okozta gazdasági károkon túlmenően több mint 3000 ember vesztette életét,és körülbelül 1400 görög-ciprusi tűnt el.
A török megszállás gazdasági szempontból romba döntötte a szigetnek 1974 előtt leggazdagabb és legfejlettebb részét. A gazdasági helyzet folyamatos romlásának és az elfoglalt területek illegális telepesekkel történő szisztematikus gyarmatosításának köszönhetően a ciprusi-törökök is elhagyni kényszerültek otthonaikat és Európa más részeire emigráltak. A betelepítettek ma már kétszer annyian vannak, mint a ciprusi-török helybéli lakosság. Független megfigyelők 1992-ben és 2003-ban szintén dokumentálták ezeket az adatokat a Európa Tanács Parlamentje számára. Végül jelenleg még mindig 43 ezer felfegyverzett török katona állomásozik a sziget megszállt területein.
Meg kell jegyezni, hogy a Biztonsági Tanács 1974. július 20-i 353-as Határozatával kezdve az ENSZ követelte, hogy „ vessenek véget a Ciprusi Köztársaság katonai intervenciójának”, valamint, hogy „késedelem nélkül vonják ki a Ciprusi Köztársaságból a külföldi katonákat, akik nem a nemzetközi egyezmények alapján tartózkodnak az országban.”
A nemzetközi jog és az ENSZ határozatainak megsértésével Törökország és a ciprusi török rezsim szisztematikusan próbálja eltörölni a megszállt területeken lévő görög kulturális örökség nyomait. A városoknak és falvaknak török neveket adtak, míg régészeti lelőhelyeket, templomokat és temetőket dúltak fel, rongáltak meg, vagy alakítottak át más célra. 1983 novemberében Törökország felbujtására és támogatásával a megszállt területeken a ciprusi-török vezetés „egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot” tett. Az ún. „Észak-Ciprusi Török Köztársaságot” („ÉCTK”) egyetlen állam sem ismerte el Törökországon kívül, amely ténylegesen irányítja. Az ENSZ BT az 541-es (1983) és 550-ös (1984) határozatai kategórikusan elítélték ezt az egyoldalú döntést, érvénytelennek nyilvánították és annak visszavonására szólítottak fel. Ezen kívül az ENSZ felszólította tagországait, hogy nem ismerjék el ezt az illegális képződményt. Az Erópai Unió és más nemzetközi és regionális szervezetek hasonló álláspontot foglaltak el ebben az ügyben. Minden jogi és politikai vonatkozásban a nemzetközi közösség kizárólag az 1960-ban létrejött Ciprusi Köztársaságot és annak kormányát ismeri el, még akkor is, ha a kormány nem képes hatósági jogköreit gyakorolni a Törökország katonai megszállása alatt lévő területeken.
Tárgyalásos megoldás keresése
Az ENSZ felügyelete alatt 1974 óta – hosszabb-rövidebb megszakításokkal − folytak a görög-, és ciprusi-török vezetők között tárgyalások az ország újraegyesítése érdekében. Ezek azonban eddig ereménytelenek voltak, leginkább Törökország kompromisszumképtelenségének köszönhetően.
A Ciprusi Köztársaság kormánya továbbra is elkötelezett a Főtitkár jószolgálati missziója mellett és reméli, hogy egy olyan átfogó megoldást találnak majd a felek, mely megfelel az ENSZ BT határozatainak és a nemzetközi jognak egyaránt.
A sziget elhúzódó kettéosztottsága ellenére – ami etnikai hovatartozástól függetlenül, mindenkinek rossz − Ciprus egy modern, demokratikus, előre tekintő ország, a társadalom kreativitásával és proaktivitásával nem csupán önmaga, de egész Európa javára van.
További információk: http://www.mfa.gov.cy/mfa/mfa2006.nsf/cyprus01_en/cyprus01_en?OpenDocument |